Amikor Lót figyelmeztette családja tagjait Sodoma pusztulására, ők nem figyeltek szavára és úgy néztek rá, mint fanatikus rajongó. A bekövetkező pusztulás készületlenül találta őket. Így lesz, amikor Krisztus eljön. A földművelőket, kereskedőket, jogászokat, iparosokat teljesen leköti az üzlet, és az Úr napja tőrként jön rájuk. Amikor papok, földművelők, kereskedők, törvényadók, nagy emberek, nyilvánvalóan jó emberek azt kiáltják: "béke és biztonság", hirtelen jő a pusztulás. Lukács adja hírül Krisztus szavait, hogy Isten napja úgy jő el, mint a tőr - e kép szerint a vadász zsákmány után jár az erdőben, és íme hirtelen ő esik a madarász titkos tőrébe. Amikor az emberek nyugodtak, szórakozással teltek, lekötve vásárlással és eladással, akkor a tolvaj óvatos léptekkel közeledik. Így lesz ez az Ember Fiának eljövetelekor is. Amikor a filozófia okoskodása elűzi az Isten büntetésétől való félelmet; amikor vallási tanítók hosszú, békés és virágzó korszakokat jövendölnek, és a világot leköti az üzlet és szórakozás, az ültetés és építkezés, a dőzsölés és mulatozás, amikor elutasítják Isten intéseit, és gúnyt űznek követőiből, "hirtelen veszedelem jő rájuk, ...és semmiképpen meg nem menekednek". Bármikor köszönt az emberiségre az Úr napja, a gonoszokat váratlanul éri. Amikor az élet megy tovább a maga egyformaságával; amikor az embereket leköti a szórakozás, az üzlet, a kufárkodás, a pénzszerzés; amikor a vallásos vezetők dicsőítik a világ haladását és tudását, és az emberek biztonságban érzik magukat, akkor, miként tolvaj lopakodik az őrizetlen lakásba, olyan váratlanul pusztulnak el a könnyelműek és a gonoszok. "Semmiképpen meg nem menekednek". Az Úr eljön kegyelemmel és nagy dicsőséggel. Feladata, hogy teljesen elválassza az igazakat a gonoszoktól. De az olajat nem lehet átvinni azok edényébe, akiknek nincs. Akkor beteljesednek Krisztus szavai: "Két asszony őröl a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik" ... "Akkor ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik" (Mt 24,41-42). Az igaz és a gonosz társul az élet munkájában, de az Úr olvassa a jellemet. Ő érzékeli, ki az ő engedelmes gyermeke, kik tisztelik és szeretik törvényeit. Ünnepélyes dolog meghalni, de ünnepélyesebb élni. Életünk minden gondolata, szava és tette ismét találkozik velünk. Amit kialakítunk magunkban a megpróbáltatás idején, azok kell maradjunk az örökkévalóságban. A halál feloszlatja a testet, de nem tesz változást a jellemben. Krisztus jövetele nem változtatja meg jellemünket, csak rögzíti azokat minden változáson túl. Jelen lehetőségünk legjobbját kell tennünk most. Más megpróbáltatás nem adatott nekünk, ami előkészítene a menny számára. Ez az egyetlen és utolsó lehetőség a jellem alakítására, amely alkalmassá tesz bennünket az eljövendő otthonunk számára, amit az Úr készít mindazoknak, akik engedelmesek parancsolatainak. Az Úr eljövetele után nem lesz több megpróbáltatás. Azok, akik azt mondják, hogy lesz, be vannak csapva, és félre vannak vezetve. Mielőtt Krisztus eljön, a világ éppoly állapotban lesz, mint az özönvíz előtt, és miután a Megváltó megjelenik a menny felhőiben, senkinek sincs már lehetősége, hogy üdvösséget nyerjen. Már mindenki meghozta döntését. Mindenki meg lesz próbálva és meg lesz vizsgálva az általa ismert világosság szerint. Azok, akik az igazságtól a mesékhez fordulnak, nem számíthatnak egy második megpróbáltatásra. Nem lesz időleges millennium. Ha ellenállnak, miután a Szentlélek már meggyőzte szívüket, és befolyásukat arra használják, hogy elzárják az utat mások elől, soha sem jutnak meggyőződésre. Nem fogják keresni a nékik adott megpróbáltatásban a jellem átalakításának lehetőségét, és Krisztus nem ad nekik újabb lehetőséget az alapok elhagyására. A döntés végleges. A gonoszság erői készen állnak a világszéles pusztításra. Csak Isten engedélyére várnak.