Halál vagy élet

Nem vagyunk adósok a testnek, hogy test szerint éljünk.Mert ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteita Lélekkel megöldökölitek, élni fogtok.
(Róma 8, 12-13)
Amíg régi természetünk szerint élünk,nem is tehetünk mást: engedünk a testnek ésösztöneinek. De ha hit által új, lelkitermészetet kaptunk, akkor felszabadulunk a szomorúkötelezettség alól, hogy a bűnnek szolgáljunk.Most az a kötelességünk, hogy engedjük,a Szentlélek határozza meg minden gondolatunkatés cselekedetünket. A Lélek fegyelmezésévelszemben való hűtlenség és lustaság,azaz hogy nem használjuk fel a lelki erőket, súlyosvétek. Akik a kegyelemmel játszanak, sokszor mélyebbreesnek, mint akik még meg sem tértek.
Azt mondja az Ige, hogy a test cselekedeteit meg kell ölni.Megölni azt jeleni, hogy valamit teljesen eltávolítani.Ez nem lehet csak félmunka. A bűnös hajlamokategészen el kell pusztítani, nem elég csakgátat vetni nekik vagy visszafojtani őket. A világiember erkölcse abból áll, hogy a rosszat bizonyosmértékig korlátok közé szorítja.Jelszavuk: önuralom. Belül tombolhat, csak a külsőlátszatot őrizzék meg. Titokban gonosz élvezeteknekhódolnak, csak ne leplezzék le őket. Ezzelszemben Isten gyermekének jelszava: „Teljesen elszakadoka rossztól és Krisztushoz ragaszkodom!" A szívlegtitkosobb zugából is kiüldözi a gonoszságotés tudja, hogy életbe vágó kérdés,vajon a Lélek vagy a bűn győz-e? Minden engedékenység,a bűnnel való játék, keserűenmegbosszulja magát. Ha egy kicsit engedek neki, erőrekap és árad, míg minden gátat átnem tört. Ezért a Lélek erejében hitáltal vájjuk ki kéjsóvár szemünket,vágjuk le gonosz kezünket, rosszra siető lábunkat.A bűnnel szemben való engedékenységgyengíti, majd megfojtja új életünket.Milyen sokan sínylődnek lelkileg, mert engedékenyekönmaguk iránt! Az öldöklés fáj,de aki a Szentléleknek enged, annak a lelki ereje megsokasodik.Beteljesedik Jézus Igéje: „Akinek van, annakadatik, úgy bővölködik." Ígyjutunk el a Lélek teljességéig is. Sokanegy hirtelen „Lélek keresztségére"várnak. Előfordulhat ugyan, hogy valaki, akinekszegényes lelki élete volt, egyszerre átjuta Lélek erejébe, de inkább a másikút a megszokottabb, mint az előbbi Ige mondja: „Akinekvan", azaz aki megtartja amit kapott, hűségesenfelhasználja és értékesíti,az kap többet - egészen a bővölködésig.
Carl Eichhorn "Isten muhelyében" c. könyvéből