A hegyi beszéd Jézus első nyilvános tanítása. Ötezer emberhez szólt és a későbbiektől eltérően itt könnyen érthető, egyértelmű beszédet mondott. Kinyilvánította, hogy nem megszüntetni jött a törvényeket, hanem teljessé tenni (Máté 5,17). Ezekre példákat is mondott:

• Aki eltöröl a legkisebb parancsok közül, Ne ölj, Aki haragot tart, Ne törj házasságot, ezeket a parancsolatokat szigorúbban értelmezte, mint kortársai.
• A ne esküdj hamisan, hanem tartsd meg az Úrnak tett esküdet parancs felidézése után a szent, vagy a nem hatalmunkban álló dolgokra (Isten trónjára, Jeruzsálemre, az ember saját életére) tett esküt megtiltott, helyette az egyenes beszédre adott parancsot (megbízható „igen”, vagy „nem”).
• A szemet szemért, fogat fogért szabályra azt mondta ne álljatok ellent a gonosznak. Aki megüti a jobb arcodat, tartsd oda a másikat is!(Máté 5,40). A rosszat jóval kell viszonozni (lásd: felebaráti szeretet)
• Beszélt a nyolc boldogságról;
• Tanította a népet a Miatyánk imára;
• Tanított a képmutatásról, a földi és mennyei kincsgyűjtésről, az Atya gondviseléséről, ítélkezésről, szent dolgokról, a böjtről, az ún. aranyszabályról, a kárhozat és üdvösség útjáról, a hamis prófétákról;
• Hasonlatot mondott a két úr szolgájáról.

Beszéde végén a tanítását megtartókat sziklára építkezőkhöz, az elvetőit homokra építkezőkhöz hasonlította. A beszéde után Máté megjegyzi: „A nép ámult tanításán, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, s nem úgy, mint az írástudók”.

Bővebben: Hegyi beszéd

Jézus példabeszédei egy része hasonlatokat tartalmaz a mennyek országáról. Felszólítás a bűnre-hajlás és a tévelygés ellen.

• elveszett bárány (Mt 18,12-14; Lk 15,1-7) A száz juhból egy eltévedt, gazdája az egy keresésére indult, hagyván a többit. Amikor megtalálja, jobban örül az egynek, mint a hátrahagyott kilencvenkilencnek, amint a mennyben is jobban örülnek egy megtérő bűnösnek, mint kilencvenkilenc igaznak.
• gyöngykereső kereskedő (Mt 13,45-46) A mennyek országát igazgyöngykereső kereskedőhöz hasonlítja, aki amint megtalálta az igazit, amit keresett, eladja mindenét, és megveszi azt.
• a háló (Mt 13,47-52) A tengerbe dobott hálóhoz hasonló Isten országa, mindenféle halat összefog. Csak partra húzás után válogatják szét őket. A hitványakat kiszórják, a megfelelőt edényekbe rakják. Így választják szét a jókat a gonoszoktól a világ végén.

Rembrandt: A tékozló fiú

• mustármag (Mt 13,31-32) Minden magnál kisebb, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél. Hasonlat a mennyek országáról.
• magvető (Mt 13,18-23 és Mk 4,1-9) Csak a jó földbe került mag hoz sokszoros termést. A magvető által elszórt magok egy része köves talajra, más része tövisek közé vagy az útra is szóródik. A magvető példa az Isten országáról szóló tanításról, mely arról szól, melyik ember hogyan fogadja el a tanítást, a hitet, mert akikben jó földre hull, azok meghallják a tanítást.
• Konkoly (Mt 13,24-30) A konkolyt az ellenség szórja a búza közé. A szolgák megkérdezik a gazdát, akarja-e, hogy kigyomlálják. A gazda nem akarja, mert kárt tenne a búzában. Hadd nőjön a búzával együtt, majd aratáskor összeszedik és elégetik. Hasonlat a mennyek országáról, ahol a jókat és a rosszakat szétválogatják.
• kincs a szántóföldben és az igazgyöngyöt kereső kereskedő (Mt 13,44-45) A szántóföldben talált kincsért az ember eladta mindenét, és megvásárolta azt a földet. A kereskedő is így tett, amikor egy nagyon értékes gyöngyöt talál, mindenét eladta és megvette. A mennyek országa hasonlít az elrejtett kincshez és az igazgyöngyöt kereső kereskedőhöz.
• jó pásztor (Jn 10,1-21) A juhok és a jó pásztor számára Jézus a kapu, aki rajta keresztül megy be, üdvözül, és a juhok megismerik hangját. Aki nem a kapun megy be, hanem máshonnan hatol be, az tolvaj és rabló, idegen után nem mennek, hanem elfutnak. A béres, akinek nem sajátjai a juhok, elfut, ha jön a farkas. A jó pásztor, Jézus életét adja a juhokért.
• hűtlen sáfár (Lk 16,1-9) Amikor a sáfárt bevádolták uránál, hogy eltékozolja vagyonát, a sáfár azt találja ki félelmében - ahogy elküldte az ura -, hogy az ura adósait összehívja, és elengedi a tartozásaiknak egy részét, hogy amikor majd már nem lesz sáfár, majd azok az adósok hálából befogadják. A példabeszéd lényege, két urat nem lehet egyszerre szolgálni, Istent és a mammont. „Ha máséban nem voltatok hűek, ki adja oda nektek a tiéteket?"

Lásd még: Sáfárság (vallás)

• tékozló fiú (Lk 15,11-12) Ugyanazt az üzenetet hordozza, amit az eltévedt bárány megtalálása után érzett öröm, hogy az apa jobban örül a megtért fiúnak, mint az otthonmaradó fiának. Ünnepséget tart, mert visszatért. Ez az üzenet a családon belül kialakult féltékenykedő emberekhez szól. Máshogy magyarázza Kelszosz (Celsus), aki szemére vetette a kereszténységnek, hogy más vallásokkal ellentétben, nem a tisztességeseket, jókat és tanult embereket gyűjtötte össze, hanem a korhelyeket.^[1] Ebből a szempontból Kelszosznak már Jézus megadta a választ. „Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket, hogy megtérjenek." (Lk 5.32)
• az irgalmas szamaritánus (Luk 10,30-37) A pap és a levita nem segített a véresre vert emberen. A szamaritánus gondját viselte, ápolta, sőt amikor elment, gondoskodott felőle akkor is. Példa a felebaráti szeretetre, a barát a legnagyobb bajban segít, akár ismeretlenül, viszonzás nélkül is.
• a dúsgazdag és a szegény Lázár (Luk 16,19-31) A gazdag semmit sem adott a szegény Lázár koldusnak.Betekintést ad az égi igazságosztásba, Az égben a koldus vigasztalódik Ábrahámmal, a gazdag méltatlankodik a pokolban. Példázat azokra, akik nem hallgatják meg, és nem cselekszik azokat, amelyeket a próféták és az egyházatyák már elmondtak.
• a tíz hajadon (Máté 25,1-13) A kitartó virrasztásra való felkészülés Jézus Második Eljövetelére utal, a jeles napokra való felkészülés példáján keresztül.
• az esztelen gazdag (Luk 12,16-21) A bőséges termés miatt meggazdagodott évekre előre elraktározná a megnagyobbított csűrbe, hogy pihenjen szórakozzon. De Isten még éjjel elkéri lelkét, kié lesz a gazdagság? Ne a világi dolgokat gyűjtse az ember és ne aggódjon mit eszik iszik, Isten gondoskodik erről, mint ahogy a mező madarait is eteti.
• a farizeus és a vámszedő (Luk 18,10-14) Jézus világosan foglalja össze: "mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázkodik felmagasztaltatik".
• a terméketlen fügefa (Luk 13,6-9)

Lásd még: szolgálat (vallás)

• a hitelező és a két adós (Luk 7,41-43) Aki jobban szeret, a bűneit jobban megbocsátják.
• a szívtelen szolga (Mt 18, 23-24) A ház ura haladékot adott a szolgának tartozásáért, de a szolga nem adott haladékot a neki tartozónak, Ezért az ura visszavonta a haladékot.
• a királyi menyegző (Mt 22,2-14) Példázat a mennyországról. Az elvilágosodott emberek nem törődnek a mennyországba hívással, ezért bárki aki felkészült rá, részt vehet, akik nem felkészülten érkeznek sötétségbe kerülnek.