LÁTOMÁS AZ ANGYALI SEREGEKRŐL

   Amikor az Úr Jézus megmutatta nekem láttam, hogy az otthonom körül Isten Igéje volt az égre írva.

   Kívül az otthonomon körül hatalmas sereg angyal gyülekezett. Néhányan közülük csak ültek és beszélgettek. Egy másik, szigorú tekintetű csoport mintha őrködött volna. a harmadik csoport angyal az otthonomnak hátat fordítva szorosan körbevette a házat.

   Ezt az utolsóként említett csoportot a leghatalmasabb angyalok alkották, akik mindannyian harcosoknak néztek ki. Mindegyik kardot viselt az oldalán. Még ha csak egy kis sötét árnyék próbált is besurranni az otthonomba, rögtön kihúzták a kardjukat, és megvédték a családomat.

   Ne feledjétek: „a szellem kardja … Isten beszéde” (Efézus 6:17). Az Ige lángolva jön ki, és behatol az ellenségbe. Az ellenség pedig elhamvadva porrá lesz.

   Ez az Ige jutott eszembe: És széttapodjátok a gonoszokat, és porrá lesznek lábaitok nyomása alatt” (Malakiás 4:3). Folyamatosan ámulattal tölt el, ahogy Isten Igéjét működésben látom.

   Amikor Isten kiküldte az Ő Igéjét, az angyalok kiszabadították Pétert a börtönből:

És íme az Úrnak angyal eljöve, és világosság fénylék a tömlöczben: és meglökvén Péter oldalát, felkölté őt, mondván: Kelj föl hamar! És leesének a lánczok a kezeiről.

És monda néki az angyal: Övezd fel magadat, és kösd fel saruidat. És így cselekedék. És monda néki: Vedd rád felsőruhádat és kövess engem!

És kimenvén, követé őt; és nem tudta, hogy valóság az, a mi történik az angyal által, hanem azt hitte, hogy látást lát.

Mikor pedig általmentek az első őrsön és a másodikon, jutának a vaskapuhoz, mely a városba visz; mely magától megnyílik előttük: és kimenvén, egy utczán előremenének; és azonnal eltávozék az angyal ő tőle.

És Péter magához térve monda: Most tudom igazán, hogy az Úr elbocsátotta az ő angyalát, és megszabadított engem Heródes kezéből és a zsidók népének egész várakozásától. (Ap. Csel. 12:7-11)