Szerencsés esetben megkapjuk gyermekkorunkban az útmutatást Marika. Ha nem, akkor, ahogy írod, idővel ismerjük fel azt, hogy miért is születtünk, mi az, amit meg kell tennünk...?! Ahogy eljutunk bizonyos korhoz, az értékrendünk megváltozik...Észrevesszük, hogy mi a fontos az életben, mi az, amihez ragaszkodjunk, és mi az, amit el kell engednünk... ♥:) 

Egyedi és különleges vagy!!!

“Mindenki egyedi, tökéletesen egyedi. Soha nem létezett még olyan ember a földön, mint te, és soha nem is lesz ilyen még egyszer. Isten most először és utoljára teremtett olyasvalakit, mint amilyen te vagy.
Merülj el önmagadban és érezd! Senkinek nincs olyan ujjlenyomata, mint neked. Senkinek nem olyan az íze, az illata, a hangja, a szeme, mint a tiéd. Kivételes vagy. Sehol a világon nincs belőled még egy példány.
Állandóan csak próbálkozol, próbálkozol… folyton javítani akarsz magadon, egyszer így, másszor úgy, csak éppen soha nem fogadod el magadat olyannak, amilyen vagy.
Az én üzenetem az, hogy fogadd el magad olyannak, amilyen vagy, mert Isten is így fogad el téged. Isten tisztel téged, de te máig nem voltál képes tisztelni a saját lényedet. Légy mélységesen boldog, hogy Isten úgy döntött, neked létezned kell, hogy lehetőséget adott neked a létezésre! Így most láthatod ezt a világot, hallgathatod a zenéjét, gyönyörködhetsz a csillagokban, találkozhatsz a többi emberrel, szerethetsz és téged is szerethetnek – mit akarsz még?! Élvezd, amit kaptál! Ezt hajtogatom állandóan: örülj az életednek! Ebben az életigenlő ünneplésben egyszer csak megvilágosodik benned a felismerés, ahogyan a villám világítja be az eget, hogy különleges vagy.
De ne feledd: ez a felismerés nem az egóból ered; nem arról van szó, hogy másokhoz képest vagy különleges. Nem. Abban a szent pillanatban, pontosan tudni fogod, hogy mindenki más is különleges. Olyan, hogy átlagos, szokványos, egyszerűen nem is létezik.
Csak nagyon ritkán találkozhatsz olyan emberrel, aki valóban tiszteli önmagát. De miért ilyen ritka ez? Miért nem tisztelik az emberek az életet – a saját életüket? Hiszen ha a saját életedet nem tiszteled, hogyan is tisztelhetnéd a másét? Ha a saját lényedet nem tiszteled, hogyan tisztelhetnéd a rózsabokorét, a ciprusfáét, a holdét és a többi emberét? Hogyan tisztelhetnéd a mesteredet, az apádat, az anyádat, a barátodat, a feleségedet, a férjedet? Hogyan tisztelhetnéd a gyermekedet, ha saját magadat nem tiszteled? Mégis csak elvétve találkozol olyan emberrel, aki tiszteli önmagát.
Neked folyton azt mondogatták, hogy valaki mássá kell válnod. “Nézd, milyen intelligens a szomszéd fia… légy te is olyan, mint ő!” vagy “Nézd meg azt a lányt, milyen kecsesen jár! Légy te is olyan, mint ő!” Mindig azt tanították, hogy légy valaki más. Azt bezzeg senki nem mondta, hogy légy önmagad, és tiszteld a saját lényed, mert az Isten ajándéka.
Soha ne utánozz senkit! Ne légy imitátor! Légy hiteles, légy csakis önmagad, és akkor pontosan tudni fogod, hogy különleges vagy.”