Bír 4, 1 • Jábin és Sisera sanyargatják Izráelt.
A 4. és 5. részek tartalmilag egységet alkotnak. A 4. rész az észak-kanaáni szövetség ellen vívott döntő ütközet prózai leírása. Az 5. részben ugyanennek az eseménynek a költői megörökítése található, az ún. Debórá-ének, amely az Ószövetség egyik legszebb és legrégibb költői gyöngyszeme.Az észak-kanaáni szövetség vezetője Jábin, Hácór királya. Jábinnal a honfoglalás történetében már foglalkozott Józs 11. Józs 11 szerint Jábin elesik és Hácórt is elpusztítja Józsué. A Bír szerzője vagy ötvözi a két eseményt, vagy Hácór elfoglalása is ideiglenes lehetett, és itt egy későbbi, hasonló nevű uralkodóról van szó. Mindenesetre itt Jábin a cselekmény passzív szereplője. A szövetség tényleges vezére Sisera, Jábin fővezére. Ez Haróset Cójim-ban, Jezréel síkságának északnyugati részén lakott. A terület neve a „pogányok Harósetje, mai elnevezése: el charetije. A szöveg a szövetséges városok között említi Taanak és Megiddó városát. Ezek a Jezréel síksága délnyugati részén terültek el. Sisera kilencszáz vasharcikocsival rendelkezett. Ez abban a korban rendkívül korszerű és ütőképes haderőt jelentett, amellyel szemben hadászatilag igen kedvezőtlen helyzetben voltak a lovassággal és hadiszekerekkel nem rendelkező izráeliek. Sisera rémuralmának ideje húsz esztendő. A Bír 4:3 „kemény” sanyargatásáról ad hírt. Sisera és rémuralma elrettentő bizonysága az engedetlenség következményének (vö. 2:3).

Bír 4, 4 • Debórá felhívására Bárák sereget szervez Sisera ellen.
A cselekmény főszereplője Debórá, aki prófétai adottságai révén Izráel bírája volt, és Efrajim vidékén, Ráma és Bétel között „Debórá” pálmája alatt mondott ítéletet peres ügyekben. Debórá törzsi hovatartozandóságáról nem szól az elbeszélés. A bírói székhelyéről arra lehet következtetni, hogy Efrajim törzséből származott, viszont a Debórá-ének alapján (5:15) mégis úgy látszik, hogy Issakár törzséből való. Valószínű, hogy általában a bírák állandó székhelye a vezető északi törzs, Efrajim területén volt (vö. 12:11). A harc Debórá Istentől kapott próféciájának indíttatására kezdődhetett el. Ő hívja Bárákot Naftali törzséből, hogy gyűjtsön hadsereget és a Tábor hegyéről induljon Sisera ellen, mert az Úr kezébe adja a kananeus vezért. Bárák ugyan bátor hős, de határozatlan sorsdöntő kérdések esetében. Az isteni felhatalmazásból eredő határozottságot Debórá kapja. Bárák csak úgy hajlandó vállalni a felelősséget, ha Debórá is vele megy. Debórá kész elmenni, de akkor nem Báráké, a hadvezéré, hanem nőé lesz a győzelem dicsősége. Debórá első sorban magára céloz, de amint a későbbiekben nyilvánvalóvá lesz, szavai Jáélre is érvényesek, aki megöli Siserát. Debórá mondása (9 v.) azonban utal arra is, hogy Isten tud egy gyönge nő által is hatalmasokat legyőzni, hogy emberi erő ne dicsekedjék vele szemben.A prózai tudósítás csak Zebulón és Naftáli törzsét említi a Sisera ellen harcoló izráeli törzsek között. A Debórá-ének ellenben Efrajim, Benjámin és Issakár törzsét is az izráeli harci szövetséghez sorolja (5:14–16). Az izráeli hadsereg gyülekezési helye Kedes volt, amely szenthelynek számít. A támadás pedig a Tábor hegyéről indult el, amely ősi idők óta szintén szent helynek számít. A 11 v. megemlíti a kéni Hébert, aki elvált a délen lakó rokonaitól, és Kedes és Hácór között táborozott, jövevényként a kanaániak között, szövetségesükként. Héber feleségének Jáélnek fontos része lesz a csata eldöntésében.

Bír 4, 12 • Debórá és Bárák legyőzi Siserát.
Az izráeliek hadi készülődésének hírére Sisera azzal válaszol, hogy harcba indítja ellenük egész haderejét. A kanaániak hadereje a Kisón patakjánál áll hadirendbe. Kisón a Jezréelt átszelő keskeny, de állandó vizű patak. A Tábor hegyről ered, átfolyik a síkságon és az Akkói-öbölbe ömlik.Az ütközet előtt Debórá mégegyszer prófétai szóval erősíti az izráeli sereget. Az izráeli sereg harcba indul, de nyomban ezt a megjegyzést olvashatjuk: „Az Úr pedig összezavarta Siserát minden harcikocsijával és egész táborával együtt…” (15 v.). Maga az Úr harcol Izráel seregeivel. A kanaáni harcikocsik rendjének összezavarása párhuzamba állítható az egyiptomi harcikocsik elpusztításával a Vörös-tengeren való átkelés alkalmából (Ex 14:24). A teljes zűrzavarban Sisera leugrott harcikocsijáról és gyalog menekült, a kanaániak szövetségesének a kéni Hebernek szálláshelye felé. Heber feleségének sátrába futott, és ott kért menedéket az üldözők elől. Jáél barátságot színlelve fogadta, de amikor Sisera a kimerültségtől mély álomba merült, halántékát átverte egy sátorcövekkel. (A sátorcövek is békében használt eszköz vö. 3:31). Mire Bárák Sisera üldözése közben Jáél sátrához ért, Sisera már halott volt. Így kétszeresen is beteljesedett Debórá próféciája: „…asszony kezébe adja el az Úr Siserát” (9 v.).Az ókori szemlélet szerint a szövetség és vendégbarátság megszegése Jáél részéről bűnnek számított. Az Ószövetség Jáélnek ezt a tettét szintén nem erkölcsi példaként, hanem kivételként jegyezte fel. Jáél, akinek nevében benne van a Jahve neve, Jahve ügyéért szállt síkra és ezért az ügyért végzett a félelmetes zsarnokkal. Az Ószövetség értékelése szerint ezért a kivételes hitbeli bátorságáért dicséret illeti. A prózai tudósítás tárgyilagosan és tényszerűen beszéli el a Kisón melletti csata történetét, a theologiai értékelést a költői tudósításban találjuk.


Biolka

Válasz