Lk 24,36-49: „36. Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: "Békesség nektek!"
37. Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak.
38. Ő azonban így szólt hozzájuk: "Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben?
39. Nézzétek meg a kezemet és a lábamat, hogy valóban én vagyok. Tapintsatok meg, és lássatok. Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van."
40. És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezét és a lábát.
41. Mikor pedig még mindig nem mertek hinni örömükben, és csak csodálkoztak, megkérdezte tőlük: "Van-e itt valami ennivalótok?"
42. Erre adtak neki egy darab sült halat.
43. Elvette és szemük láttára megette.
44. Majd így szólt hozzájuk: "Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam a Mózes törvényében, a próféták könyvében és a zsoltárokban."
45. Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat,
46. és így szólt nekik: "Így van megírva: a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül,
47. és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve.
48. Ti vagytok erre a tanúk.
49. És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel."”

„Ti vagytok erre a tanúk.” (48) A tanú több mint a hírnök, az utóbbi ugyanis „csak” továbbadja az üzenetet, míg a „tanú” érintett is az üzenetben, szívügye a rábízott üzenet. A feltámadott Úr a Szentlélek mennyei erejét ígéri a megtérésről és a bűnbocsánatról való tanúsághoz. (49) Amíg ezt a Lelket nem vették a tanítványok, addig azonban maradjanak nyugton, mert csak kárt okoznak! „Jövel, Szentlélek Úr Isten!” (MRÉ 251)


Református Bibliaolvasó kalauz