április 27.

MAGÁBA SZÁLLT

"Mikor aztán magába szállt, monda: az én atyámnak mily sok bérese bõvölködik kenyérben, én pedig éhen halok meg! Fölkelvén, elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened." Lukács 15,17-18

Magunkba szállás helyett mit szoktunk csinálni? Kifelé nézünk, másokat okolunk és vádolunk. A fiúnak is lett volna oka azt mondani, hogy a körülményeim, a barátok, a kegyetlen gazda az oka. Mi is mondjuk: a vejem, az anyósom, a gyerekem, a szomszédom!

34,4 Hirdessétek velem az Úr nagyságát, magasztaljuk együtt az ő nevét! (Zsoltárok)

Mielőtt a szemüveget feltalálták volna, az emberek nagyítót használtak, hogy el tudják olvasni az apróbb betűket, vagy, hogy jobban lássanak. Természetesen a nagyító nem változtatja meg a dolgok méretét, hanem csak a mi látásmódunkat, és rajta keresztül mindent nagyobbnak látunk.

Érdekes módon az elménk is sokszor nagyítóként működik. Minél többet gondolkodsz valamiről, annál nagyobbnak fogod látni.

április 26.

KEZDETT SZÜKSÉGET LÁTNI

"És az megosztá köztük a vagyont. Minekutána pedig mindent elköltött, támadt nagy éhség azon a vidéken, és õ kezde szükséget látni." Lukács 15,12b, 14

Érthetetlen dolog, hogy miért adta ki az Atya a fiára esõ részt? Miért választotta ezt a megoldást? Olyan egyszerû ez a mondat: "És az megosztá köztük a vagyont." Nem sírt, nem csinált jelenetet, nem mondta, hogy maradj itthon. Mintha nem is fájt volna neki. Miért csinálta ezt ilyen tárgyilagos rövidséggel?

április 25.

A KISEBBIK FIÚ

"Atyám, add ki a vagyonból rám esõ részt! És az megosztá köztük a vagyont." Lukács 15,12

A Biblia minden egyes lapja Istenrõl és a lelkünkrõl beszél. A példázat akkor érthetõ számunkra, ha a fiú helyébe magunkat helyettesítjük be. A fiúnak az Atyához ez volt a mondanivalója: Atyám! Add ki! Vajon az imaéletetek nem ebbõl áll? Nem ez a fõ mondanivaló, hogy Atyám, add ki az egészséget, az anyagiakat? Add ki, amire a családomnak szüksége van: szeretetet, békességet, megértést.

április 25.

A KISEBBIK FIÚ

"Atyám, add ki a vagyonból rám esõ részt! És az megosztá köztük a vagyont." Lukács 15,12

A Biblia minden egyes lapja Istenrõl és a lelkünkrõl beszél. A példázat akkor érthetõ számunkra, ha a fiú helyébe magunkat helyettesítjük be. A fiúnak az Atyához ez volt a mondanivalója: Atyám! Add ki! Vajon az imaéletetek nem ebbõl áll? Nem ez a fõ mondanivaló, hogy Atyám, add ki az egészséget, az anyagiakat? Add ki, amire a családomnak szüksége van: szeretetet, békességet, megértést.

április 25.

A KISEBBIK FIÚ

"Atyám, add ki a vagyonból rám esõ részt! És az megosztá köztük a vagyont." Lukács 15,12

A Biblia minden egyes lapja Istenrõl és a lelkünkrõl beszél. A példázat akkor érthetõ számunkra, ha a fiú helyébe magunkat helyettesítjük be. A fiúnak az Atyához ez volt a mondanivalója: Atyám! Add ki! Vajon az imaéletetek nem ebbõl áll? Nem ez a fõ mondanivaló, hogy Atyám, add ki az egészséget, az anyagiakat? Add ki, amire a családomnak szüksége van: szeretetet, békességet, megértést.

április 24.

MINDENEM A TIÉD

"Fiam, te mindenkor én velem vagy, és mindenem a tiéd. Vigadnod és örülnöd kellene hát." Lukács 15,31-32

Az otthon maradt fiúnak minden kell, csak az Atya nem. Nem számít, hogy mindig az Atyával lehet. Most kiderül, hogy neki egy kecskegida kellett volna. Mondhatja-e most neked az Úr: Mindig velem lehetnél, nem csak a csendességben - mindig. Jézus Krisztus a szívedben él. Mindenkor Vele lehetsz. Isten neked mindent odaadhat az Õ Egyszülött Fiában, akiben mindennel megajándékozott bennünket.

3,17-19 Kérem, hogy mélyen belegyökerezzetek az isteni szeretetbe, és egész életetek erre épüljön. Hogy ilyen módon képesek legyetek… megérteni, hogy milyen széles, mennyire hosszú, milyen magas és mennyire mély Krisztus szeretete… azért imádkozom, hogy tapasztaljátok meg szeretetét, és Isten maga töltsön be titeket teljesen. (Efezusi – Egyszerű fordítás)

A betlehemi jászoltól kezdve a jeruzsálemi keresztig láthatjuk Mennyei Atyánk szeretetét irántunk. Mit lehet mondani egy ilyen hatalmas szeretetre?

április 23.

SZÁMON TARTOTT SZOLGÁLAT

"Ímé ennyi esztendõtõl fogva szolgálok néked, és soha parancsolatodat át nem hágtam: és nékem soha nem adtál egy kecskefiat, hogy az én barátaimmal vigadjak." Lukács 15,29

"Az õ atyja kimenvén, kérlelé õt." Milyen csodálatos az Atya, aki utána megy a fiúnak. A kisebbiknek nem ment utána, nem kérlelte. Melyik volt messzebb a kettõ közül? A nagyobbik! Nem fizikailag - lelkileg! Utána ki kellett menni, és kérlelni. A kisebbik visz-sza tudott jönni, bocsánatot kért.

április 22.

A NAGYOBBIK FIÚ

"Az õ nagyobbik fia pedig a mezõn volt, és mikor hazajött... hallotta a zenét és táncot. És elõszólítván egyet a szolgák közül, megtudakozá, mi dolog az?" Lukács 15,25-26

Megtudjuk errõl a fiúról, hogy rendes, dolgos, tisztességes, becsületes ember. Talán mondották is róla: de jó, hogy ez nem olyan tékozló, mint a másik. Reá lehet építeni. Õ volt az, aki maga is meg volt róla gyõzõdve, hogy rendes ember vagyok. Nem tudom, nem a te képed-e ez, akire így néztek?